Sze08152018

Frissítve:2018-06-12 11:06:25

EN   DE

Back Ön itt van: Kezdőlap Történelmünk Iskola történet Az iskola története

Az iskola története

Az iskola épületének története a század elején kezdődik. A kiegyezésben foglaltak miatt is, a magyarországi zsidóság száma miatt is elengedhetetlen volt egy izraelita iskola és gimnázium létesítése. Több támogatással (például Taub Salamon, vagy Wahrman Sándor), a középiskola előmozdítására 1887-ben alakult társulat.

Az iskola épülete a Pesti Izraelita Hitközség fiú- és leánygimnáziuma számára épült, ahol 1923 október 12-én kezdődött meg a tanítás.
A templom (zsinagóga) elkészülése 1927-ig váratott magára és csak 1931 október 14-én készült el teljesen az épület. Az iskola homlokzatáról készült korabeli, 1931-ben készült felvétel
Építészeti terveit Lajta Béla neves műépítész készítette, akinek a második világháború után alig néhány alkotása maradt fenn Budapesten. A hosszas és elhúzódó munkálatok eredménye egy art-deco épület, Budapest egyik legszebb zsidó emléke lett. Az iskola értékét emeli, hogy Lajta Bélának igen kevés épülete maradt fenn a háborús pusztítások miatt. Hozzá kell tenni, hogy az épület terveit valóban Lajta Béla készítette, de halála után az iskola végleges arculatának kialakítását Hegedűs Ármin készítette. Kultúrtörténeti kuriózum, hogy Lajta özvegye a munkálatok befejezésére Lajta munkatársát, Kozma Lajost javasolta. Kozma Lajosról meg kell említeni, hogy a magyarországi Bauhaus mozgalom egyik kiemelkedő alakja, építész, képzőművész, lapszerkesztő és tipográfus volt egyben, egyik legismertebb háza, a Margit körúton lévő Atrium ház (Atrium Mozi). Az országos Műemlékfelügyelőség felügyelete alatt áll az iskolaépület udvarának falán lévő tégla relief. Az épületben 1942-ig működött az Izraelita Fiú- és Leánygimnázium, majd munkaszolgálatos tábort, gettóházat telepítettek falai közé. Az épületet a második világháború pusztításai erősen megrongálták. Az 1945-ben megindult újjáépítés lehetővé tette, hogy hamarosan több intézmény kapjon itt helyet. Ide helyeztek egy nemzetiségi tanítóképzőt, valamint általános iskolát. Visszaköltözött a tanári és tanulói létszámban egyaránt nagyon megfogyatkozott izraelita gimnázium is. 1952-ben ezek az iskolák kiköltöztek az épületből, és helyüket ideiglenesen átvette az I. István Gimnázium (1957-ig), valamint a volt Angolkisasszonyok Királyi Katolikus Tanítóképzőjének és gyakorló általános iskolájának jogutódja.
A tanítóképző 1956-ban megszűnt, gyakorló iskolája általános iskola lett 1957-ben, mely az épület Cházár András utcai oldalán helyezkedett el. Az 1955-56-os tanévben az Abonyi utcai szárnyon általános leánygimnázium létesült. A következő tanév során megszűnt Maxim-Gorkij magyar-orosz iskola végzős osztályaival bővült az újonnan alakult gimnázium, amelyben a következő tanévtől kezdve a humán és reál-tagozatú osztályok mellett speciális tantervű orosz tagozatos osztályok is indultak.
A fejlődő és stabilizálódott gimnázium igazgatója, Simon József, tantestülete és tanulóifjúsága elérkezettnek látta az időt, hogy névadót válasszon az iskolának, és 1959-ben ünnepélyes keretek közt felvette a gimnázium Radnóti Miklós nevét. Iskolánk pedagógiai eredményei elismeréseként új feladatot kapott. 1961. július 1-én az épület Cházár András utcai szárnyán működő általános iskolával egyesülve az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolája lett. Azóta 12 évfolyamos iskolánkban az általános iskolai és gimnáziumi tanulók nevelésén és oktatásán kívül az ELTE BTK és TTK tanárszakos hallgatóinak gyakorlati tanárképzés folyik. A huszadik század nagy magyar költőjéről elnevezett iskolánk ma az egyik legnagyobb és legrangosabb állami iskola Budapesten.
A Radnóti életének egyik meghatározó korszaka Lukács Sándor, a tanárok, a diákok Diri bácsijának igazgatósága. A hatvanas évek elejétől, egészen a nyolcvanas évek elejéig tartó korszak alakította ki iskolánk jelenlegi arculatát, hangulatát. A gyakorlóiskolai jelleg, az itt dolgozó, tanárképzésben is résztvevő pedagógusok felkészültsége kezdettől fogva lehetőséget adott a kor mindenkori követelményeinek megfelelő, magas színvonalú oktatás megvalósítására. Döntő előrelépés volt Lukács Sándor igazgató reform-elgondolásai alapján az országban egyedülálló fakultációs rendszer bevezetése a hetvenes évek elején. Ennek keretében már 14 éves kortól két tárgyat magasabb óraszámban tanultak a diákok. A fakultációs rendszer híre, a tanulók eredményeiről szóló statisztikai adatok a nyolcvanas években ugrásszerűen növelték a jelentkezők számát, ezért szükségessé vált a szűrő, a felvételi vizsga. Ezzel az intézmény nyilvánosan vállalja a tehetségnevelést, tehetséggondozást, diákjai felsőfokú tanulmányokra való felkészítését.
A Radnóti az adott korhoz képest nagyon szabad-szellemű, nyitott volt. Nem volt felvételi, az általános iskolába protekció és a körzeti-elv alapján lehetett bekerülni, a gimnáziumba pedig csak a bizonyítvány alapján. A Radnóti az utolsók között tért át a szabad szombatra. A közösségi élet nagyon erős volt. Úttörő és építő táborok voltak, politikai viták zajlottak.
Közben a társadalmi kihívásoknak megfelelően egyre több lett az idegen nyelvek óraszáma, majd megjelent az informatikaoktatás is. A diákok terhelése egyre nőtt, s más szakmai megfontolások is változást sürgettek.
Réz Gáborné dr. igazgató (1989-2003) elképzelései alapján és irányítása mellett az iskola tantestülete két év alatt kidolgozta a nyolc- és hatévfolyamos gimnázium struktúráját, tantervét, s beillesztette azt az iskola 12 évfolyamos rendszerébe. A két új forma 1990-től, illetve 1992-től fokozatosan került bevezetésre. Ma az intézményben a későbbi gimnázium tantervéhez igazodó általános iskolai 4 alsó évfolyam, illetve 10 éves kortól nyolcévfolyamos, s vele párhuzamosan 12 éves kortól hatévfolyamos gimnázium működik. A nyolc- és hatévfolyamos gimnázium programja összehangolt, egymásra illeszkedik. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott koncepció mindkét iskolatípusra érvényes: a mai kor kívánalmainak megfelelő általános felkészültséggel, jól hasznosítható nyelvtudással, megfelelő informatikai ismeretekkel rendelkező, kreatív, az új információkat alkalmazni képes, kommunikatív, humánus, harmonikus személyiség kialakítása a cél.
A nyolcosztályos képzés 2 év előkészítéssel, alapozással indul az 5.-6. évfolyamokon. A 7.-10. évfolyamokon a nyolc- és hatosztályos tantervben 4 évig az általános képzésre helyeződik a hangsúly. A szaktárgyaknak megfelelően kötelező alaptantervek szerint folyik a tanítás. Ezek az összes gimnáziumi tanulmányokra alkalmas gyermeknek szólnak, azaz az adott tárgy iránt átlagos érdeklődésű, nem kiemelkedő képességekkel rendelkező diáknak is jól elsajátítható tananyagot tartalmaznak.
Élesen elkülönül ettől az utolsó 2 év tematikája. Ekkor, az érettségire való felkészítés mellett, a tehetséggondozást szolgáló, speciális képzést nyújtó ismeretek, a differenciált oktatás dominál. Ebben az időszakban fakultációs jelleggel választanak a tanulók a tantárgyak között. Ennek előnyei:

  • A gimnáziumi tananyag nagyobb részének megismerése után kerül választás elé a tanuló.
  • 16 éves korban a választás, döntés felelősségét ismeri meg a gyermek. A választás azonban nem végleges, később módosítható.
  • A fakultáció természetes keretet ad a differenciálásra, az adott tárgyból a tehetséges gyerek nagyobb tudást sajátít el.
  • A differenciált tanterv a kötelezőséget, a kényszert oldva, a legnagyobb hajtóerőt, a gyermek érdeklődését és az ebből származó energiákat hasznosítja.
  • A fakultáció az egyetemi tanulmányokra való felkészítést maximálisan biztosítja, s ez a gimnázium alapvető feladata.
  • Idegen nyelvből felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítést tesz lehetővé.

Az iskola nagy fontosságot tulajdonít az idegen nyelvek tanításának. Az angol nyelv tanítását kezdjük 9-10 éves korban tanítani. A gimnáziumban az első nyelvet nyolc illetve hat évig, a második idegen nyelvet négy évig heti négy órában tanítják. A szorgalmas tanulók számára mindkét nyelvből a középfokú nyelvvizsga elérése lehetséges. Ezt segítik a társalgási és nyelvvizsga előkészítő szakkörök is.
A nyolc- és hatosztályos gimnáziumban belső vizsgarendszer működik. Bizonyos anyagrészek befejezése után, egyes tantárgyak lezárásaként, meghatározott években és formában vizsgát tesz minden tanuló. Az írásbeli vagy szóbeli beszámolók célja a megszerzett ismeretanyag áttekintése, rendszerezése mellett a koncentrált tanulás, a vizsgán való szereplés és előadásmód gyakorlása.
Tantestületünk mindent megtesz az oktatás magas színvonalának megőrzéséért. Az iskola tanulói minden korosztályban évek óta szép eredményeket érnek el a helyi, országos és nemzetközi tanulmányi versenyeken. Végzős diákjaink jól helytállnak a felsőoktatási felvételi vizsgákon. Az érettségizők között a nyelvvizsgák száma általában a végzősök számának másfélszerese.

A nyolc- és hatosztályos tantervek szakmai elismerését, elfogadását bizonyítja, hogy az országban ötvennél több iskola vette át őket, s alkalmazta helyi tantervként. A széleskörű elterjedéshez hozzájárult, hogy az iskola tanárai tankönyveket is írtak a tantervek mellé.
Az intézményben a tanórai foglalkozásokon kívül sokféle egyéb lehetőség is adott a diákok számára. Színvonalas és gazdag könyvtár, s délután is nyitva tartó informatika terem áll rendelkezésre. A 10-15 szakkör sokszínű és változatos programot kínál, a kézművességtől az informatikáig, a tanulmányi versenyekre való felkészítéstől a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységig. Több sportágban sportkörök működnek, házibajnokságok szerveződnek. Az iskolai diákönkormányzat gazdag szabadidős programot bonyolít minden évben. Az önszerveződő diákkörök a kulturális és speciális érdeklődést szolgálják, a szórakoztató programok a kikapcsolódást, a közösségi életet biztosítják. A szabadidős programok szervezésében a tanárok is kiveszik részüket. Tavasszal kerül megrendezésre a Tudományos Diáknap, melyen szakmájukban kiemelkedő, elismert tudósok, professzorok, szakemberek tartanak előadásokat a diákoknak szakterületük egy-egy témakörében. Nyaranta 20-22 tábor szerveződik különböző korosztályok számára., melyek között az irodalmi, a nyaraló, a sport, a kerékpáros, a gyalogos vándor, a vízi vándor táborok mind megtalálhatók.
1986-ban indult egy projekt: tanárok irányításával tanulóink Nobel-díjas tudósokkal vették fel levélben a kapcsolatot, s az iskola számára cikkeket, dedikált fényképet, levelet kértek. Az összegyűjtött anyagból 1986-ban, a Nemzetközi Békeévben kiállítást rendeztek. Ennek elismeréseként 1987-ben az ENSZ főtitkára az intézményt a "Béke követe" ("Peace Messenger") címmel tüntette ki.

Hosszú évek óta lelkes tanárok egy csoportja nyaranként egy-egy kárpátaljai gyerekcsoport számára kéthetes magyarországi üdülést-tanulást szervez. Ekkor a balatoni nyaralás és a budapesti ismerkedés mellett magyar és történelem órákat tartanak a gyerekeknek. A program lebonyolításában minden évben az iskola diákjai közül is többen segítenek.
Az intézmény tantestülete alapvető feladatnak tartja, hogy az életben boldogulni tudó diákokat bocsásson ki az iskolából. Ugyanakkor ezzel egyenrangú célként fogalmazza meg, hogy a boldogulás mellett tanulóik szociális érzékenységét is kifejlesszék, a fiatalok későbbi életükben is segítsék a rászorulókat, vagy vegyék észre, legyenek képesek megszervezni a segítségnyújtást.

Menza étlap, ebédbefizetés

  

Innen letöltheti
a Menza aktuális étlapját
és megnézheti az ebédbefizetések időpontját!

Támogatás


Minden segítőnknek köszönjük a támogatását!

Elérhetőségek

ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
1146 Budapest
Cházár András u. 10.
Tel.: 343-1731, 343-6716, 343-7257 (tanári)
Fax.: 343-6934
E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Web: http://www.radnoti.hu

Éves naptár

Eseménynaptár letöltése

Frissült az éves eseménynaptárunk
a 2017-2018-es tanévre.
 Innen letölthető!

Fontosabb linkek

Intézmények

E-napló

Fórumok

Közösség

 

Radnóti Hálózat

Várunk minden Öregdiákot, Támogatót, Szülőt, Tanulót és Barátot, aki segíteni szeretne a Radnóti színvonalának fenntartásában, vagy csak érdekli, hogy milyen események zajlanak nálunk.